1909-ben egy havas decemberi éjszakán- a Csend ucca 1 sz házban az Athenaum Nyomda kottaszedő nyomdászának családjába 10. gyermekként egy kislány született , akit Stefi névre kereszteltek a tabáni templomban...(Készült ez a blog anyám és nagyapám emlékére...)
Article and Photo copying is prohibited

2016. december 5., hétfő

FÜRT KÁLMÁN


GEBAUER ERNŐ


2016. július 05. írta: Serendipity87


FacebookPinterest
Honnan ered a "Tabán" kifejezés?



A Tabán. Girbe-gurba utcácskák, kiskocsmák, macskakövek és lépcsők… Valamikor ezt jelentette ez a szó. De honnan is ered ez a kifejezés? És pontosan mit is jelent?

Budapest egyik legmisztikusabb és legkultikusabb része: a Tabán, vagy más néven Rácváros. Ez a városrész számtalanszor átalakult az idők során, ma nagy része közpark. Sokak foglalkoztak a történetével, de az elnevezésével kapcsolatban több variáns is felmerült. Három különböző magyarázatot is találtam arra, hogy honnan ered a Tabán kifejezés:






A Tabán egyik utcája (1910) - Forrás: fortepan.hu



A wikipédián, illetve más portálokon megjelent írásokban (mint például a múlt-kor) így mutatják be a Tabán szó eredetét (sajnos a forrást nem nevezik meg): „A városnegyed ma is használt neve a török eredetű Débágháne/Tabakhane szóból származik, jelentése: Tímár-telep. Arra utal, hogy egykor cserzővargák, tímárok műhelyei voltak itt. Ez változott később Tabahonra, majd rövidült-magyarosodott Tabánra. A név sok más hazai településen is használatban volt és fennmaradt, pl. Pécsett, Szegeden, Szolnokon.”






Tabán, Aranykakas utca 1900 körül - Forrás: bpkep.fszek.hu



Tovább kutatva leletem rá Bányai Elemér írására, amely még 1909-ből való. Ő így magyarázza a Tabán szót: „A szerb nyelvben tabán valaminek az alját, talpát jelenti, például a cipő vagy csizma alját és annak is azt a nyerges részét, mely a talptól a sarokig terjed. Esküt ugyan nem mernénk tenni erre a magyarázatra, de nagyon valószínűnek látszik, hogy a Tabán elnevezés hegyalja, esetleg váralja értelemmel bírt, s ez adta igazi jelentését.”

Egy másik korábbi forrásban az előző kettő magyarázat ötvözetét fedeztem fel. Kárpáti Aurél Búcsú a halálra ítélt Tabántól című 1933-as munkájában a következőket állítja a hely nevének eredetéről: „Ezek már utolsó hetei a Tabánnak, a hajdani törökvár talpának. Mert török maradványszó a Tabán, amely hegyalját, váralját jelent, s minden olyan városban fennmaradt, ahol a törökök várat kerítettek.”



Tabán, Kereszt tér (1910) - Forrás: fortepan.hu



A kérdés, tehát nyitva maradt. Annyi azonban bizonyos, hogy mindhárom indoklásban van igazság valamilyen formában. Hiszen a Tabán a budai Várhegy, a Gellért-hegy és a Naphegy közé ékelődő völgyet jelenti, így ésszerűnek tűnik a hegyalja, váralja elnevezés. A foglalkozásukat tekintve mondhatjuk, hogy tímárok is lakták ezt a vidéket, bár nem kizárólag ők, mivel más iparágak képviselői is megjelentek itt, úgymint kádárok, bognárok, vaskovácsok, ácsok, kocsmárosok stb.






Tabán, látkép (1914) - Forrás: fortepan.hu



Lakosságát tekintve leginkább szerbek lakták a Tabánt. A törökök elől elmenekült lakosság helyére érkeztek meg nagyobb szerb csoportok erre a vidékre, akiket rácoknak neveztek, innen a Rácváros elnevezés. A szerbek mellé német csoportok (leginkább svábok) is települtek, akik később ki is szorították a szerb lakosságot.






Tabán, utcarészlet (1910-20) - Forrás: bpkep.fszek.hu



A 19. század végére vált a Tabán azzá a romantikus, szűk macskaköves utcákkal, kis vendéglőkkel és kocsmákkal tarkított budapesti városrésszé, amely számtalan költőt, írót és festőt ihletett meg, s amelyre ma is nosztalgiával gondolunk, bármi álljon is a Tabán név hátterében…



Ha tetszett ez a bejegyzés, akkor kövesd az oldalt facebook-on is.



Forrás
:
Emlékezz Budapest

https://hu.wikipedia.org/wiki/Tab%C3%A1n_(Budapest)

http://mult-kor.hu/20100906_ketszaz_eve_egett_le_a_taban

Bányai Elemér: Egy pusztuló városrész. Vasárnapi Újság, 1909.

Kárpáti Aurél: Búcsú a halálra ítélt Tabántól. Az Est, 1933.

EDVI ILLÉS PÁL:TABÁN


HORVÁTH L szignóval


ABONYI TIVADAR